Büszkeség és alázat

Bibliai szakasz elmélkedésre: Máté evangéliuma 18:1-5
Alapige: “A ki azért megalázza magát, mint ez a kis gyermek, az a nagyobb a mennyeknek országában.” (Máté evangéliuma 18:4)

Krisztus azt mondja nekünk, hogy “ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek mint a kis gyermekek, semmiképen nem mentek be a mennyeknek országába.” (Mát. 18:3). Ez egy mély jelentéssel bíró kijelentés volt Krisztus napjaiban. Sokkolta is Krisztus tanítványait és mindazokat, akik hallgatták, mivel az ellenkezőjét állította annak, amit a kultúrájuk tanított. Krisztus mégis így folytatta: “A ki azért megalázza magát, mint ez a kis gyermek, az a nagyobb a mennyeknek országában.” (Mát. 18:4).

Gondoljuk meg a következő kérdéseket a büszke és az alázatos emberek szembe állításáról. Miközben ezt teszed, kérd Istent, hogy vizsgálja meg a szívedet és leplezze le a büszkeséget, amit csak ő tud eltávolítani.

Büszke, önzéssel teli emberek, vagy alázatos, önzetlen emberek: Arra vágysz, hogy sikeres légy, amit mások is látnak, vagy arra vágysz, hogy hűséges légy, és ezáltal Isten dicsősége váljon láthatóvá?

Látod mindazt a jót, amit tettél és méltónak érzed magad az üdvösségre, vagy hiszed, hogy egyedül Krisztus vére és érdeme által nyerhetsz üdvösséget?

Elégedett vagy és büszke vagy arra, hogy milyen sokat tudsz, vagy alázatra késztet annak a tudata, hogy milyen sokat kell még tanulnod?

Védekezőnek és sértettnek érzed magad, amikor kritizálnak, vagy alázatos, nyitott szívvel tudod elfogadni a kritikát, miközben a növekedés lehetőségét keresed?

Hajlamos vagy másokra hárítani a felelősséget a problémákért, vagy elfogadod ezekért a személyes felelősséget?

Nehéznek találod azt kimondani, hogy “hibáztam, meg tudsz bocsátani?” vagy gyorsan azt mondod, hogy “bocsánat, hozzuk helyre”?

Úgy érzed, hogy “mindennek az én elképzelésem szerint kell történnie!” vagy kész vagy átengedni az irányítást, azt kívánva, hogy Isten akarata és útjai valósuljanak meg?

Szükségesnek érzed, hogy bizonyítsd az igazadat vagy mentsd a renomédat még akkor is, amikor hibáztál, vagy kész vagy megengedni, hogy másoknak legyen igaza még olyankor is, amikor neked van igazad?

Túl elfoglalt vagy fontos teendőkkel ahhoz, hogy észre vedd a „kis embereket” az életedben és gondoskodj róluk, vagy keresed a „kis emberek” szolgálatának az alkalmát, még a „legkisebbekét” is?

Véded a személyes életteredet, idődet és jó híredet, vagy adakozó vagy és a nagyvonalú, megengedve Istennek, hogy Ő védje az életteredet, idődet és jó híredet?

Jellemző rád, hogy azon gondolkozol, mi mindent tehetnél Istenért, ha alkalom adódna rá, vagy tudatában vagy annak, hogy Isten nélkül semmit sem tudsz tenni, és hogy a jó erőfeszítéseid csak szennyes rongyok?

Vágysz arra, hogy elismert, megbecsült és tiszteletben álló légy a munkádért, vagy elégedett vagy azzal, ha észrevétlenül járhatsz és Istené a dicsőség és a tisztelet?

Foglalkoztat az, hogy mások mit gondolnak rólad, vagy jobban foglalkoztat a szív tisztasága és hogy Isten mit gondol rólad?

Úgy érzed, hogy rendben vagy, miközben a gyülekezeted és körülötted mindenki megújulásra szorul, vagy te vagy az első, aki elismeri, hogy folyamatos, napi megújulásra van szüksége?

“Könnyen azt gondoljuk, hogy alázatosak vagyunk Isten előtt, de az emberek iránti alázat lesz az egyedül elégséges bizonyítéka annak, hogy az Isten iránti alázatunk valóságos. Az alázatos ember nem érez féltékenységet, vagy irigységet. Ő akkor is tudja Istent magasztalni, amikor Ő másokat részesít előnyben, vagy áld meg… El tudja hordozni, ha azt hallja, hogy másokat dicsérnek, és ő maga feledésbe merül, mivel Isten jelenlétében megtanulta Pállal együtt mondani, hogy ‘én semmi vagyok.’ Befogadta Jézus lelkületét, aki nem a maga tetszését kereste, és nem a maga dicsőségét kereste, mint az életének lelkületét” (Andrew Murray, Humility and Absolute Surrender – Alázat és teljes alárendelődés, pp. 25, 27).

Az igazi alázat – az a fajta alázat, amely nem fogadja be a büszkeséget vagy annak erejét – ritka ajándék, olyan amelyet csak Isten adhat. De ez a Krisztus körpontú alázat az, amire rettenetesen szükségünk van.

Szívből jövő imádság:
Mennyei jó Atyánk, nem tudunk igazi alázatra jutni a saját erőnkből. Ezt a munkát csak Te tudod elvégezni. Segíts Atyánk, hogy úgy lássuk magunkat, ahogy Te látsz bennünket, hogy lelepleződjön a büszkeségünk, önelégültségünk és arroganciánk. Segíts eljutnunk a Veled járásnak egy új, mélyebb szintjére. Azt kérjük tőled, hogy változtass meg bennünket belülről kifelé! Jézus nevében, ámen.

Melody Mason

Facebook Comments